Sorozatunkban egyéni tapasztalatok és a diplomás-pályakövetési rendszer adatai alapján mutatjuk be, hogy érzik magukat a munka világában a diplomás pályakezdők. Mennyit keresnek, hol helyezkednek el, hányan dolgoznak diplomát nem igénylő munkakörben, és milyen arányban tanulnak tovább? Első rész: gazdaságtudományok.
140 ezren, azaz a tavalyi adatokhoz képest körülbelül 13 ezerrel többen adták be felsőoktatási felvételi jelentkezésüket idén - derül ki az oktatási minisztérium tájékoztatójából. Az alap- és osztatlan képzésekre csaknem háromezerrel, a mesterképzésre pedig 6.500-zal több jelentkezés érkezett az első helyen bejelölt választás alapján, mint tavaly. Mintegy kétezerrel megemelkedett az érettségizők száma is, pozitív tendencia pedig, hogy átlagosan tíz százalékkal nőtt az emelt szintű érettségi vizsgákra jelentkezők száma.
Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.
